A laza, iszogatós kezdés után, igazán belecsaptunk a marketing kommunikáció világába, úgy a kellős közepébe. Bár a királyi többes ebben az esetben nem is állja meg a helyét, merthogy Mányai Csaba csapott bele mi pedig követtük, már amennyire tudtuk.
Az első előadás strukturális oldalról vizsgálta az ügynökségek, és a környezet viszonyát. A sok, és még több felrajzolt nyílból, világossá vált, hogy a marketingkommunikáció közege igen csak megváltozott. Egyértelmű volt a felszólítás is, kövessük!
A hogyan, már egy nehezebb dió. Még nincs meg az általános nyugati trend, amit csak koppintanunk kell, inkább csak sikeres márkák ügyes próbálkozásai, ahol a vakmerőség mellett, a szerencse is a brandak oldalára állt. Úgyhogy itt a lehetőség, hogy elbarangoljunk a marketing perem területeire, ahol a nem megszokott ötletek laknak és megbarátkozzunk velük, mert Csaba szerint, aki nem áll át, az lassan lemarad.
Ha egy szaktekintély szava kevésnek bizonyul a szakma újraértelmezéséhez, a számok kedvelőinek itt van pár adat: Egy emberre a világon 2008-ban átlagosan 105 $ reklámköltés jutott, csecsemőstül, nagymamástul. A Nielsen szerint, a fogyasztók 14%-a hisz a reklámoknak, 78%uk nagyobb hitelt tulajdonít egyéb forrásoknak, a többieket pedig egyáltalán nem érdekli az egész. Szóval akkor ki és hova, és mire is költ? A megoldás, ha egyáltalán akarunk változást, és érdekeltek vagyunk benne nyitott, több irányú, úgyhogy várjuk az ötleteket megoldásokat, úgy mindenkitől. Persze Csabának is voltak elképzelései. Úgy véli most minden, terjed, mozog, együttműködik, éppen ezért a hallgatóság számára a Contact Marketing, és az Interaction Design irányában mutatott utat. A 2 kialakulóban lévő kommunikációs tendencia még egyáltalán nem kiforrott, vagy végleges, szabadon alakítható, és értelmezhető, így ezt mindenkinek saját ízlésére bízom, de apróbb segítségekkel itt a blogon is szolgálunk lassan.
Az előadást követő szociális elfoglaltságon, ahol a gondolatok, és érdekek mellett képviseltette magát a rozé fröccs, és a zsírosmájas némi hagymával, ha az élet értelméig nem is, a boldogságkeresésig bizton állíthatom, eljutottunk. Némileg új megvilágításba helyezte az ügyfeleket az a felvetés, hogy alapvetően számukra is a legfőbb cél, hogy boldogok akarnak lenni. Ennek a munka is vetülete, így meglelése, keresése, hiánya a döntéseiket befolyásoló erő is lehet. Persze mindenkiben felmerülhet a kérdés, mi is a boldogság? Ahogy az bennünk, beszélgető partnerekben is megfogalmazódott, és bár választ nem is kaptunk, bár nem is vártunk, az megvilágításra került, milyen fontos is a jó kérdés, és kérdésfeltevés.
Csaba története, tapasztalatai, világlátása, így vagy úgy, mindenki számára szolgált némi tanulsággal, éppen ezért mondhatom, hogy bánhatja, aki kihagyta.
